Káli István: Túlhevült a pokol tüze

A kommunista rezsim utolsó lehelete…
Egy letűnt világ keresztmetszetét mutatja fel alulnézetben, amelyet sokan a ma még élők közül megértünk, de amelyre már igyekszünk nem emlékezni, nem számolva a természetes vagy kényszerfelejtés valamennyi hátulütőjével, kellemetlen, talán éppen tragikus következményével.
A rendszer és az ebből következő rend hatásai, a kényszerű viszonyulás-rendszerek a helyszíntől függetlenek, és az események látszólagos alakítóinak és tényleges elszenvedőinek tulajdonképpen nincs választásuk, mint alávetni magukat e rendszer szabta szokásoknak. A különbözőségük ellenére alapvetően azonos feltételek között működő, meghatározott közösség-helyszínek érzékeltetik az adott közegben élők együvé tartozását és egyben egymásra utaltságát is. Itt, ebben a közegben élik a mindennapjaikat a különböző képzettségű, felkészültségű, beállítottságú, anyanyelvű és lelkületű emberek, viszonyulnak a külső és belső rendhez, a saját esélyeikhez, illetve ahhoz a közösségéhez, amelyben élni kényszerülnek.